Kontsek Ildikó művészettörténész a Keresztény Múzeum munkatársa Jóry Judit Kontsek Ildikóval többször kereszteződtek az útjaink. Fiatal, ambiciózus, elszánt kollégát ismertem meg személyében. Találkoztunk megnyitókon, könyvbemutatókon, Esztergomban, Gödöllőn, Budapesten…s egy különleges napot töltöttünk egy kastélyban a Palazzo Torloniában (Ceri). - 1994-ben államvizsgáztál művészettörténet szakon ( A szakdolgozat címe: "A garamszentbenedeki Szent Vér-kápolna oltára"). Már az egyetem megkezdése előtt könyvtárosként és tárlatvezetőként  vállaltál munkát a Keresztény Múzeumban. A Bölcsészettudományi kar elvégzése után a Múzeum szakalkalmazottja dolgozója lettél... Mik voltak a legfontosabb feladataid... - Kis létszámú múzeum lévén sokrétű feladatkört kellett ellátnom. Vittem tovább a korábbi megbízatásaimat a könyvtár rendezésével és amíg jelentős volt a turisztikai forgalom sok-sok vezetést is tartottam nem csupán a múzeumban, hanem a Bazilikában és s Kincstárban is. A hivatalos szakmai teendők közé tartozott a levelezés egy része, a szakemberek, érdeklődők írásos, szóbeli kiszolgálása, adatkérések, tudományos kutatások segítése, középiskola és egyetemi tanulók, hallgatók érdeklődésre megfelelő válaszokat adni. Évente átlagosan 5 időszakos kiállítást rendeztünk, melyekből idővel egyre többnek a lebonyolításába bekapcsolódtam, majd önállóan intéztem. 1996-ban nyertünk először pályázaton, majd szinte minden évben egy-két esetben különféle célokra nyertünk támogatást. A nagy informatikai pályázat a harmadik gyermekemmel való otthonlétem idejére esett, de ezen kívül valamennyi megírásában és részben végrehajtásában részt vettem. - A múzeumban az állandó feladataid az intézményhez méltóan egyházi jellegű, vallásos tárgyú kiállítások. - Az időszakos kiállítások egyik része történeti témák feldolgozására, bemutatására vállalkozik, míg másrészről a kortárs művészek megismertetését is feladatunknak tekintjük. Ennek hagyománya mintegy ötven éves múltra tekint vissza. Elsősorban a vallásos témákat gyakran, vagy kizárólag választó művészeket részesítjük előnyben, de előfordultak kivételek is. Az országosan ismert művészek mellett, kevésbé ismertek, fiatalok is állítottak ki már nálunk. A sokszínű kiállítások sora alkalmat teremt arra, hogy elmélyedjek egy-egy régebbi, vagy éppen aktuális festészeti, szobrászati terület megismerésében, vagy éppen számomra új életművek felfedezésében. Igazán emlékezetesek azok a kiállítások, melyekhez katalógust is ki tudtunk adni, s ezzel megörökítettük a múlandó eseményeket, rögzítettük az akkori megállapításokat, egyszóval igényesebben sikerült feldolgozni az adott témát. - Jelentősebb önállóan rendezett kiállításaid: Kortárs művészet: Kopp Judit, Máriási Iván, Somogyi Győző, M.S. mester követői, Szent István és műve, millenniumi kárpit és tervei, Balassa emlékév kortárs grafikai és kárpitművészeti tárlata. A kortárs kárpit a preferált területed, ebben számos kiváló munkát végeztél és sok könyved publikációd jelent meg ... A Szent István és műve egyik bemutatása Róma mellet Cerin a Palazzo Torloniában történt, Arazzo contemporaneo dell’ Ungheria címmel. - A "Szent István és műve" című kárpit tervezése és páratlan közösségi összefogás réven történt leszövése kapcsán kerültem kapcsolatba a kárpitművészek hazai egyesületével. Dobrányi Ildikó elnök ösztönzésére kezdtem komolyabban foglalkozni a textilművészet kiemelkedő alkotásaival. Ugyanolyan csodálattal és mély elismeréssel fordulok mind a mai napig a régi flamand kárpitok és hagyományos technikával kivitelezett kortárs autonóm művek felé. A magyar művészek világszínvonalú teljesítményének a közkinccsé tételéhez igyekeztem minden írásos munkámmal, illetve legutóbb Hegyi Ibolya kárpitművésszel közösen rendezett Dobrányi emlékkiállítással és nemzetközi szerzők által megírt katalógus kiadásával hozzájárulni. - Együtt voltunk a Palazzo Torloniában... - A Szent István kárpit a magyar kárpitművészek és rajtuk keresztül a magyar kultúra egyik utazó nagykövete lett 2000 után. Az olaszországi bemutatkozás, veled és az akkor még élő Dobrányi Ildikóval nagy élmény volt számomra. Sajnos az utóbbi időkben a műfaj sok nehézséggel nézett szembe, de a társadalmi környezet, az anyagi feltételek javulásával talán újra fellendülhet a hazai kárpitművészet. - (Ehhez fűződő jelentős publikációk: A kárpitművészet múltja in: Kárpit, Nemzetközi millenniumi kortárs kiállítás, Tapestry: International millennial contemporary exhibition: a kiáll. rend. és a kat.szerk. András Edit . - Budapest: Szépművészeti Múzeum, 2001. 14-17. oldal Kontsek Ildikó: Tíz év a közösségért in: Mindörökké - A kárpit méltósága. Dobrányi Ildikó kárpitművész (1948-2007). Kiáll. Kat., szerk.: Hegyi Ibolya, Kontsek Ildikó, Esztergom, Keresztény Múzeum, 2008.) Tanultál Kremsben és Bécsben, ösztöndíjasként elvégezted az Alsó-Ausztriai Tartományi Akadémia posztgraduális múzeumi és művészeti kurátorképző kurzusát. - Négy félév alatt 1996 és 1998 között alkalmam volt egy betekintést nyerni Ausztria múzeumi életében, a kortárs művészeti tárlatok, intézmények életébe. A muzeológia valamennyi területét felölelték az előadások, gyakorlatok, szakmai kirándulások. Akkoriban elég távolinak tűnt a tanultak hazai alkalmazása, de pár év elteltével ugyanazokkal a kihívásokkal kellett már nekem is megküzdeni a saját munkaköröm ellátása kapcsán. - Nagyon érdekes a német szakra írt szakdolgozatod. (a szakdolgozat címe: Goethe a magyar középiskolai német nyelvoktatásban 1850-1918 között) Én gyakran használom Goethét, ha írok... - A művészettörténet mellett a másik szakom a német volt. Egyik nagyanyám révén származásilag is van közöm a németséghez, de a nyelvet nekem már gimnáziumban kellett elsajátítanom. Goethet nagyon szerettem olvasni és ezért szívesen fogadtam el a metodikából megajánlott témát, hogy egy bizonyos időszakban vizsgáljam meg Goethe szerepét a magyar nyelvoktatásban. Döbbenetes volt látni, hogy felsőbb gimnáziumi osztályok tanulói valóban olyan szinten tudtak olvasni németül, hogy eredetiben, előírt kötelező olvasmányként foglalkoztak Schillerel, Goethevel, míg manapság a magyar nyelvű klasszikusokat is csak könyörgésre olvassa el sok gyerek. - Mikor használod, vagy hogyan a német nyelvet? - A német tudásom sajnos megkopott, mivel a múzeumi munkát választottam a nyelvtanítás helyett, de nagy hasznát veszem a szakirodalom olvasásában, a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, fenntartásában és természetesen a múzeumba látogató külföldiek tájékoztatásában. - Számomra lenyűgöző, hogy mindig tanulsz... A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának főiskolai hittanár szakát  2008 őszén végezted el. Nagyon érdekes a szakdolgozatod témája: A "Szeplőtelen fogantatás" dogmája és ikonográfiája. - Levelező hallgatóként nem igazán szólhattam hozzá a marilógiához azon túl, hogy összefoglaltam az általánosan a szakirodalomból megszerezhető ismereteket. A hittannal összefüggő tanulmányok azonban elengedhetetlenek voltak az egyházi múzeumban végzett munkához, a keresztény művészet jobb megértéséhez. Ezen kívül pedig magam is tanítok művészettörténetet az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. - A Művészettörténeti Intézet Doktori Iskolájának hallgatója vagy jelenleg, újabb tanulás... - Egyrészt újabb tanulás három éven át a doktori iskolában újra az ELTE-n, másrészt ösztönzés a tudományos munkára. Simor János a Keresztény Múzeumot alapító hercegprímás kortárs, azaz 19. századi művészetet gyűjtött már a ma nevezetes középkori és reneszánsz művek megszerzését megelőzően. A közel 100 darabos gyűjtemény feldolgozást kezdtem meg. (Válogatás Kontsek Ildikó publikációiból: A garamszentbenedeki oltárok katalógustételei in: Paradisum plantavit. bencés monostorok a középkori Magyarországon. Kiállítási katalógus, Pannonhami apátság, 2001, 221-225. oldal Keresztény Múzeum - Christian Museum - Christliches Museum Szerk. Sallay Dóra, Szerzők: Cséfalvay Pál, Istvánffy Miklós, Kontsek Ildikó, Sallay Dóra, Urbach Zsuzsa, CD-ROM kiadvány (magyar, angol és német nyelven), Esztergom, 2004 2007. Az esztergomi Keresztény Múzeum in: Magyar Múzeumok, 2007/4, 34-37. old. 125 éves a Keresztény Múzeum; Simor János és a kortárs képzőművészet = János Simor und die Kunst seiner Zeit = János Simor and the art of his time / Időszakos kiállítás 2000. október 12. - 2001. április 30. Cséfalvay Pál; [előszó Mojzer Miklós; szerk. Kontsek Ildikó, Esztergom, 2001. Einczinger Ferenc 1879 - 1950 /, a kiállítást rend., képeket vál. Kontsek Ildikó és Zsembery Dezső ; szerk. Zsembery Dezső, Esztergom, 2005. Soós Sándor: Apácamunkák (17-20. század) Kiáll. kat., [Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár, időszakos kiállítóterem, 2006. okt. 20-31.; 2007. márc. 15 - május 13.] szerk. Kontsek Ildikó, Esztergom, 2006. Bazilika, 1856-2006 : kiállítás az esztergomi főszékesegyház felszentelésének 150. évfordulója alkalmából Keresztény Múzeum, Új Képtár, Esztergom ... [2006. augusztus 15-2007. január 1.] / szerk. : Cséfalvay Pál, Kontsek Ildikó; Esztergom, 2007. rend. Kontsek Ildikó, Esztergom, 2006. katalógustételek szövege in: Magyar szentek tisztelete és ereklyéi, Szerk. Cséfalvay Pál - Kontsek Ildikó, Kiáll. kat. [Keresztény Múzeum, 2000. jún. 17 - okt. 1.] Esztergom, 2000. Fejezetek bevezető szövegei, katalógustételek szövegeinek nagy része, in: Bazilika, 1856-2006 : kiállítás az esztergomi főszékesegyház felszentelésének 150. évfordulója alkalmából Keresztény Múzeum, Új Képtár, Esztergom ... [2006. augusztus 15-2007. január 1.] / szerk.: Cséfalvay Pál, Kontsek Ildikó; Esztergom, 2007. Kontsek Ildikó: Pázmány Péter ábrázolásai és tárgyi emlékei Esztergomban in: Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis IV., sz.) Vissza a lap tetejére