Beszélgetés Dr. Hantó Zsuzsa egyetemi docenssel a Kitiltott családok c. új könyvéről Jóry Judit A témánkban említett könyv nagyon fontos. De többről van szó. S ez szorosan kapcsolódik a művészethez. Hiszen a felső rétegek és az arisztokrácia egyik feladata volt az értékek megteremtése, s főleg megőrzése. Jelen könyvünkből többek között az is kiderül, hogy azok a fontos ipar-, s képzőművészeti értékek, hogyan tűntek el, semmisültek meg, amely a magyar művészet szerves részei voltak. - A Kitiltott családok könyv CD-mellékletén látható Zichy Mihály "a rajzoló fejedelem" néhány képe,(a Zichy Mihály könyv és kiállítás a Magyar.Nemzeti Galériában volt látható a közelmúltban), s Bolza Mariette művei. Unikumként Ottlik Gézát viszont új arcáról ismerhetjük meg, nem íróként, hanem üldözöttként, gödöllői kulákként. Ottlik hallatán egy dolog jut az ember eszébe az Iskola a határon, később a Buda, majd az ezerszer leírt, átírt lap a képzőművészeti értékű írás az iskola újraírása Esterházy kezétől. Így most új szempontokkal találkozhatunk. - A "rajzoló fejedelem" a nagynevű Zichy família nemesi, de nem arisztokrata ágából származott.  Kiállításán látható egyik szépiarajza, a Sírrablók és a nagyméretű festménye A Rombolás géniuszának diadala előrevetítette a Zichyk s a magyarországi családok többségének sorsát. A Zichy család zákányi kriptáját 1944 végén felforgatták és kifosztották az orosz katonák, egyikük a fertőzés áldozata lett. A rombolás, az értékek öncélú megsemmisítése nemcsak a Zichy család kriptáit és kastélyait érintette, hanem egész Magyarország vált a szabad rablás áldozatává, ahogy Zichy Mihály  A Rombolás géniuszának diadala c. képében megfestette. Az 1878-as párizsi világkiállításra készített hatalmas vásznon a civilizáció pusztító erőit ábrázolta. A levágott nép ezreit, a szüzek siralmát, az özvegyek panaszát, a fegyverek csörgését s a vértóba szálló napot. Persze történt értékcsere is, a zákányi Zichy kastély könyvállományának egy része Novoszibirszkbe került, képek, műkincsek ezrei vándoroltak a Szovjetunió területére, és hazai pártfunkcionáriusok "rablollllltt" lakásaiba. Sajnos az értékek kisebb része helyben semmisült meg, a bőrkötéses, felbecsülhetetlen értékű könyvek sártéglaként és tüzelőként, a festmények szétlőve, a porcelánok széttörve, a szalonok és bútorok illemhellyé degradálva vagy az időjárás viszontagságai által tönkretéve fejezték be a földi létet. Az épületek és egyén tárgyi emlékek megsemmisítése csak a kisebbik gond. A Rombolás géniuszának modern megtestesítője a múltat is végképp el kívánta törölni. Esterházy Péter nagyapjának megfogalmazásában: "Nincs múlt, nincs történelem, nincs ország, nincs hagyomány. A kommunisták a jelen, a brutális most." Meg kellett semmisíteni vagy egy emberöltőre lejáratni mindazokat, akik még az 1940-es évek vészhelyzetében is megőrizték nemzeti identitásukat, jelentős erőt képviseltek a nemzeti politikában. Ellentétben a lejárató kampányokkal a magyar főnemesség és a középosztály többsége angol és nem németbarát politikát folytatott. Teleki Pál második miniszterelnöksége idején kiterjedt illegális tevékenységet irányított, a Magyar Függetlenségi Mozgalmat (MFM), amelynek vezetője Szent - Iványi Domokos volt, a kormánya által vitt külpolitika és egy barátinak nevezett országban uralkodó ideológia ellen. Tevékenységük szorosan kötődött ifj. Horthy Miklós "Kiugrási Irodá"-jához. 1944 tavaszán Soos Gézának sikerült megszerezni az úgynevezett auschwitzi jegyzőkönyveket Lefordítatta, majd szétküldte. Cselekedni azonban csak június 6. után volt lehetséges, amikor a normandiai partraszállás miatt a magyarországi német csapatokat nyugatra kellett irányítani. A koronatanácson hozott határozat alapján a deportálásokat leállították. Ebbe azonban nem nyugodott bele Eichmann, és Bakyék puccsot készítettek elő. Hét csendőrzászlóaljat vontak össze Budapest körül. Esztergom környékén volt egy páncéloshadosztály, melynek létét sikeresen titkolták el a németek elől. Ez a hadosztály volt arra hivatva, hogy a kiugrás pillanatában a kormányzó rendelkezésére álljon. E páncéloshadosztály akadályozta meg Koszorús ezredes vezetésével a tervezett tömegdeportálást. Fontos idézni Tom Lantos képviselő 1994-ben, a magyar zsidók deportálásának 50. évfordulóján a washingtoni képviselőházban elmondott felszólalásából. "Koszorús ezredes példátlan tette az egyedül ismert tény, hogy egy tengelyhatalom katonai erővel akadályozta meg zsidók elhurcolását. Ez a példa nélkül álló, kockázatos hőstett, amit igen bizonytalan körülmények között hajtottak végre, eredményezte azt, hogy Budapestnek a nácik általi végleges birtokba vétele három és fél hónappal eltolódott. Ez az időszak számtalan zsidónak tette lehetővé, hogy biztonságot találjon Budapesten és megmeneküljön a biztos haláltól. Ez tette lehetővé a híres Raoul Wallenbergnek is, hogy sikeres és eredményes mentő küldetését megvalósíthassa." A Koszorús akció reményt adott a budapesti zsidóságnak és a nyilas puccsig az életet. Természetesen szükség volt a kisemberek segítségére, akik keresztleveleket gyűjtöttek, iratokat szereztek és állítottak elő, egyik zsidóházból másikba való szállításukkor élelmiszerrel, igazolványokkal látták el őket, vagy bújtatták otthonaikban, aminek 1944. október 15-i nyilas puccs után még nagyobb jelentősége volt. Nem véletlen, hogy az NKVD 1944 augusztusától, ahogy a szovjet hadsereg magyar földre lépett elfogta a nemzeti ellenállás tagjait, kivéve azokat, akiket a GESTAPO már korábban koncentrációs táborokba hurcolt, mint pl. Edelsheim Gyulai Évát és férjét Kendeffy Ádámot. Edelsheim Gyulai Éva a németek által meggyilkolt Horthy István özvegyének nővére volt. A szovjetek tudták, hogy akik a németekkel szemben védték az országot, meg fogják védeni a szovjetekkel szemben is. Az 1944-ben induló letartóztatási hullám ennek megakadályozását célozta. Így kerültek internáló- és munkatáborokba, börtönökbe mindazok, akik a nemzeti, közösségi identitás védői voltak vagy potenciálisan annak számítottak. Az 1944-ben Sztálin utasítására hazatérő moszkoviták csak szovjet segítséggel tudták a hatalomba bekerülni és jelentős pozíciókat megszerezni. A moszkovitáknak szovjet támogatással sikerült elérni, hogy 1944 és 1953 között az ország 85%-a táborokból állt. - És Bolza Mariette... - Bolza Mariettet festőként kevesen tartják számon hazánkban, inkább az édesapa gróf Bolza Pál neve ismert, akinek elődei, a szarvasi Bolza család létesítette a kúriával együtt a tiszakürti arborétumot, amelyet az utolsó tulajdonos gróf Bolza Pál Pepi kertnek nevezett. Az 1930-as évek végén felajánlotta az államnak a Pepi kertet azzal a kikötéssel, hogy amíg él a kert fejlesztését és gondozását ő irányítja. Az egyezség létrejött és országos jelentőségű természetvédelmi terület lett a szarvasi Arborétum, de gróf Bolza Pálnak 1944. október 6.-át a szovjet csapatok bejövetelét követően az egyezség ellenére már nem jutott hely. 1947-ben lánya Kishárságyi otthonában halt meg. Szerencsére nem érte meg lánya családjának kitelepítését, majd lánya 1961-es letartóztatását, akit a Mária Légióban végzett karitatív tevékenysége miatt 6 évi börtönre ítéltek. - Talán érdemes elmondani, hogy a Mária Légiót Dublinban, 1921-ben alapították, hazánkban 1958-től működött a karitatív szervezet. Tevékenységük célja, hogy a bajba jutott embereken fizikai és lelki értelemben is segítsenek. Bolza Mariette a Budakeszi határában létesült barakktábor lakót gondozta, akik a falvak szocialista átalakítása miatt településük elhagyására kényszerültek, s gyökértelenné válva nem tudtak az új környezetbe beilleszkedni. Két év alatt a légió tagjai elérték, hogy a barakktábor lakóinak többsége dolgozott, hazaadta fizetését, gyűjteni kezdett rendes lakásra, emberhez méltó életkörülményekre. - Mi történt a tárgyaival, ékszereivel... - Bolza Mariette vagyonát már korábban elkobozták, bár ellenálló volt a háború idején, az 1961-es per során ismét teljes vagyonelkobzásra ítélték, aminek következtében egy táskaírógépet s még meglévő ékszereit foglalták le ma is tartó szocialista megőrzésre. Fontos korrajz az ékszerek megítélése. Mérő Károly rendőr alezredes osztályvezető szerint a briliánsnak, aranynak és ezüstnek látszó ékszereket meg kell vizsgálni egy igazságügyi ékszerszakértőnek, aki köteles az értéküket is megállapítani, az időpont 1961. június 5. Az ékszerek egy részét az igazságügyi ékszerszakértő Gellért Károly nem tekintette aranytárgynak az 1950. évi 30. sz. tvr. rendelkezései értelmében, mert a bennünk lévő - nemcsak annak látszó - aranysúly nem haladta meg az 5 grammot, illetve az ékszer teljes értékének 10%-át, az ékszer értékének 90%-a briliáns, igazgyöngy vagy smaragd volt, valamint arany tárgyakat, ahol az arany súlya a 10%-ot meghaladta. Így 4.80 gramm súlyú arany függelék értéke, amely 1 db igazgyöngyöt, 31 db ezüstbe foglalt briliáns követ tartalmazott 850 Ft lett, egy 12.0 grammnyi arany zsebóra 480 Ft, egy 2 grammnyi arany melltű 1 brillel és 12 gyémánttal 325 Ft, 12.10 grammnyi 18 karátos antik függelék gyémánt, rubin és gyönggyel 574 Ft. - Ez már egy igazi iparművészeti elemzés, kuriózum... - Bolza Mariette, aki 10 éves korától festett és rajzolt gróf Zichy Domonkos diplomata feleségeként került Bécsbe 1930-ban, ahol Böchler megosztotta vele a műtermét. A Secession-kiállításra beküldött képeivel nagy sikerrel debütált. 1938-ban, Hitler bevonulását követően hazaköltöztek somogyhárságyi birtokukra. 1980-től jutottak el képei ismét külföldi tárlatokra. Olaj- és akvarellképeiből 1985-ben állandó kiállítást nyitottak a Szarvasi Arborétumban. - Úgy emlékszem számára az emberábrázolás csak másodlagos fontosságú volt. Megörökítette az épített környezet elemeit, kolostorokat, várakat, templomokat, de elsősorban természeti motívumokat dolgozott fel, virágok, bokrok, fák, növények jelennek meg alkotásain. - Igen, ő a mindig megújuló természetből merítette az erőt az élethez. Édesanyja a születése után néhány hónappal meghalt és édesapja nem nősült újra, hanem lánya taníttatásával, birtokai és a Pepi kert ápolásával foglalkozott. Gyermekkorát Szarvason töltötte, ahol sokat sportolt, lovagolt, sétált az arborétumban. A természetszeretete látható alkotásain is. Apja rendelkezései szerint a fontos tárgyakat négy nyelven kellett tanulnia. E megalapozott taníttatás tette lehetővé, hogy élete utolsó éveiben fordítóként, szinkrontolmácsként tevékenykedhetett. Birtokaik elkobzása és kitelepítésük után csak fizikai munkát végezhettek, csak a hatvanas évek második felétől végezhetett bérfordítást, azaz egy megbízható, de nyelveket nem ismerő elvtárs neve alatt, majd szinkrontolmács is lehetett. - Említetted még Ottlik Géza írót, aki a második világháborút követően pusztán származása révén kiérdemelte az "osztályidegen", "osztályellenség", "reakciós", "kizsákmányoló" bélyeget. - A felsőozorai és kohanóczi Ottlik nemzetség leszármazottja, akinek nemzedékében magas rangú állami tisztviselők, tábornokok és katonatisztek szolgálták a nemzetet. Ottlik Géza nem művelte szüleitől örökölt birtokait, s az 1945-ös földosztás után ellenszolgáltatás nélkül felajánlotta az államnak. Mégis kuláklistára kerül s csak 1953-ban sikerült többek között Nagy Imre egykori miniszterelnök segítségével levetetni nevét a kuláklistáról. Ezen évek alatt "elhallgatott", hallgatásának oka a megbomlott, felbomlott világrend volt. - A könyv borítóján egy emlékmű látható. (Tehát egy köztéri szobor. Egy képzőművészeti alkotás) Az 1947-es év milyen szempontból fontos? - A címlapon a dunabogdányi köztéri szobor látható, amelyet a Dunabogdányból elűzött német családoknak emeltek az itthon maradottak 1997-ben. A Népgondozó Hivatal adatai szerint 134 ezer németet telepítettek az amerikaiak által megszállt zónába és 50 ezer magyarországi németet Németország szovjet megszállású övezetébe1946-47-ben. Az emlékművek és a köztéri szobrok többnyire róluk szólnak, s egy-egy tábla emlékezik az 1944-ben Szovjetunióba munkaszolgálatra vitt 60-65 ezer 17 év feletti nőről és férfiről, nem beszélve a többi atrocitásról, amit a németek kollektív felelősségre vonása címszó alatt elkövettek, én még négy törvénysértéssel foglalkozom a könyvben. Kérdezted, hogy miért szerepel szembetűnő módon a könyv borítóján az 1947-es év. Férjed családja erről sokat mesélhetne, lányod Farkas Judit kiváló könyvet írt és szerkesztett nagyapja Bisztrai Farkas Ferenc emlékezete címmel, aki a Nemzeti Parasztpárt egyik meghatározó alakja volt. Az 1947-es békeszerződés aláírásáig a Szövetséges Ellenőrző Bizottság csapatai 75-25%-os megosztásban - a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között - állomásoztak hazánk területén, ezért a szovjet vezetők belpolitikai kérdésekben is döntési hatáskörrel rendelkeztek. A második világháborút követő szabad választásokon a Kisgazda párt kétszer fölényes győzelmet aratott, de ennek ellenére szovjet követelésre koalíciós kormányt kellett alakítani. Bár a honvédelmi miniszter kisgazda lett, de a minisztériumon belül működő katonapolitikai osztály az utasításokat a kommunista párttól kapta, valamint a belügyminisztérium is kommunista irányítás alá került. Erőszakos tömegmozgalmakat, un. "népítéleteket" szerveztek, amelyek jelentős része később pogromként került a magyar történelembe. A cél annak bizonyítása volt, hogy a magyar nép antiszemita volt és az is maradt. Ennek az agymosásnak a következménye, hogy a mai napig nincs Budapesten szobra Koszorús Ferencnek, csak emléktáblája, míg a svéd Roul Wallenbergnek szobrot állítottak. - A várható 1947-es kisgazdapárti győzelem előtt 1946 decemberében a moszkoviták megkezdték a Kisgazda pártot lejárató koncepciós persorozatot. - Igen, de csak orosz segítséggel, pontosabban: beavatkozással, amikor a Kommunista Párt Politikai Bizottsága követelte Kovács Béla bíróság elé állítását, de ehhez - akkor még - szükség volt a törvényesség betartására, azaz hogy a parlament felfüggessze képviselôi mentelmi jogát. A mentelmi bizottság azonban megtagadta Kovács Béla kiadatását. A népszuverenitás legfôbb letéteményese, a nemzetgyűlés erôsebb volt, mint az ÁVO és az akkor már Rajk László vezette Belügyminisztérium. De nem volt erôsebb, mint a Szovjetunió. 1947. február 25-én az oroszok elhurcolták Kovács Bélát, és csak 1955-ben engedték haza, megtört egészséggel. - Zsuzsikám hogy állsz a kortárs művészettel... - előbb beszéljünk a múltunkról... - A gimnáziumban - Kaffka Margit, - osztálytársak voltunk. A hivatalos magyar tanárnőnk Bednarik Ilona, elmondása szerint, napokig nem mosott kezet, mert Jókai Mór kezet csókolt neki. Sokat tanultunk tőle, de talán a legjobb felhajtóerő az egészséges akarásunkból fakadt, s az éjszakai tanulásainkból. Emlékszem megfeleztem a füzetlapjaimat, bal oldalon az óra anyaga, jobb oldalon, Szerb Antal, Babits Mihály és a többi fontos citátumok voltak. - Egyetemi felkészítésünket a magyar szakra Hermann István erősítette, aki a Lukács iskola felszámolása után középiskolai tanár lett, ma már úgy látjuk, nem lehetett véletlen, hogy Hermann két "osztályidegen" származású E (egyéb, értelmiségi) gimnazista megfellebbezhetetlen tudású felkészítését, bejuttatását a bölcsészkarra feladatának tartotta. Azonnal fel is vettek minket. De hogy a kérdésedre feleljek, nekem tetszett, hogy te egy olyan különleges szakra is mentél, mint a művészettörténet. S miután az érettségire való felkészülés éjszakái után is folytattuk az együtt tanulást, vizsgák előtt a magyart gyakran együtt nyomtuk napestig. Így akaratlanul beleláttam a te művészi ambícióidba. - Engem meg a te következetességed nyűgözött le. - engem például meglepett, hogy a két utóbbi kiállításmegnyitódon irodalmi allúziókhoz nyúltál. Érdekes volt. Keresztes Dóra kapcsán hosszú citátumokat olvastál fel Luis de Gongorától, s Frederico Garcia Lorcától. Ezek illettek Keresztes Dóra illusztrációihoz. A Barabás villa meg nagyon szép, a művekhez hasonlóan. Ott volt a te könyvbemutatód is... a Havazás, Hóbandázs, a megnyitón érdekes vita kerekedett a művészkönyvek mibenlétéről. Ez tényleg egy kis művészkönyv. A Gellért szálló teaszalonjában Holló Katalin Ungvárról áttelepült művész apropoján Nagy Lászlót idézted. Azt most tudtam meg, hogy az az érdekes kép, amely Gyulai Liviuszt kentaurként ábrázolja a faladon és Orosz István műve, kapcsolódik Dórához, mert ő Orosz felesége. Amúgy a jeles állatkert nekem is kedvencem. - Persze Gyulai Liviusz felidézi a Psychét. Igy megint a művészet és az irodalom (Weöres) összekapcsolása érhető tetten. - De együtt láttuk Szentendrén a Művészetmalomban A Szoborkiállítást. Lenyűgöző mennyiségű anyag volt együtt. Ha tehetem megnézem a fontosabb kiállításokat, aztán együtt megbeszéljük. Vissza a lap tetejére