Misebor műanyagpohárban és egy budapesti Anzix Gondolatok Kurdy Fehér János íróról, a művészet egyedülálló, nonkonform alakjáról Jóry Judit tollából Kurdy Fehér János magyar-német szakot végzett, majd elvégezte a művészettörténet szakot is. Verseskötetei jelentek meg, majd PR szakértőként dolgozott. Egy ideig az Iparművészeti Főiskola (Iparművészeti Egyetem) újonnan kinevezett Kommunikációs igazgatója volt. Közben művészeti írásai jelentek meg, kiállítás megnyitók fűződtek a nevéhez, könyveket jelentetett meg. Egyre közelebb került a művészethez. Dolgozott a Roczkov Galériának, s folyamatosan kiállításokat nyitott meg. Sokáig, mint költő alkotott, mégis paradox módon köteteinek megjelenése után röviddel PR szakértőként dolgozott. Különösen értelmezhető ez a két egymástól meglehetősen eltérő magatartás-attitűdöt, életvezetést feltételező "elfoglaltság". Vagy úgy magyarázható a dolog, hogy Kurdy "átmenetet szimbolizál" a posztindusztriálisból az információs társadalomba. ------------------------------------ Amikor az "üzleti szférában" mozgott, művészeket "szponzorált", szobrot "rendelt", kiállítást nyitott meg, katalógus előszót írt, tehát szoros kapcsolatban maradt a humán "térféllel". Sőt, látszólag, a művészet oldalára is ugyanazzal az intenzitással fordult. ------------------------------------ Botond (aki Németországban tartózkodik), katalógus előszavát Tillman József filozófus írta aki Kurdy barátja, és mentora... ------------------------------------ A Novacom támogatásával jelent meg a Kapu 2000... c. katalógus amelynek ő volt a szerkesztője... Tillmann írta az előszót, amelyben hangsúlyozza, hogy, a "Kapu 2000"... "2000-ben készült a komputerhálózat kiépülése után, és egy más médium másfajta reflexióját mutatja." Korábban írja, hogy "Visszatekintve a 80-as évek az analógia alkonyának és a digitalizáció hajnalának tűnik." A Kapu-installációt, a kecses fémépítményt a Hajógyári szigeten mutatták be, míg a katalógusban digitális manőverekkel, különböző budapesti helyszíneken, köztereken áll, az ezúttal pszeudó látvány. ------------------------------------ Kurdy a felelős kiadója (Metronóm kiadó, 2001) Mi a művészet? Műhelybeszélgetés Beuys-szal c. hiánypótló könyvnek... ------------------------------------ A Kiscelli Múzeum föld alatti (labirintusában) pincerendszerében rendezett Plasztikkor c. kiállítást Kurdy szervezte, nyitotta meg, ez nyomtatásban is megjelent. Az írás címe: Misebort műanyagpohárból. Továbbiakban azt írja: "A plasztik szóban az jut kifejeződésre, amely egyrészről design, másrészről pedig az információhoz vezet el bennünket. Az információ szintén pusztán design, a valóság elfedése, és az elfedés céljának eszköze." Kurdy Fehér János nevéhez fűződik egy feltűnő kiadvány BUDAPEST címmel. Az impozáns fotóalbum négyzetalakú, sajátos "szubjektív" bédekker. A nemesen komor borító sejteti, hogy Milorad Krstic - aki nem mellékesen képzőművész -, más szemmel, más optikával látja a külvilágot. "Zarándok"-útjain, "vándor"-útjain épületeket, kopár szirteket, magányos kereszteket, csikkeket, könyveket, embereket,- emblémákat, zárakat, kutyákat, kalligráfiákat, - arcokat, hidakat, hajókat, munkásokat, - tornyokat, lovasokat, kapuzatokat, - napozókat, aktokat, alvókat és várakozókat fényképez. Átalakul a város. Bizonyos szögből a szélesen fodrozódó Duna, a "főfolyó", Velencévé, Szentpétervárrá alakítja az ismerős épületekkel pártázott panorámát. A Magyar Tudományos Akadémia arany-fényben fürdik. A bronz-lovak élővé válnak. Villan a glória, árad, ömlik a felhő, vörös az ég, csillog a betű, a szám és kentaurok, szoborférfiak és angyali szobor-nők (és élők) mozdulnak. Dupla tornyok, villamosok, szobrok és oszlopok látszanak. Sűrű felhő-köd ereszkedik a városra. Az ég baljós vagy szentképszerűen világító. A téli "táj" bruegheli, a szomorú sziklák pedig Caspar David Friedrich magányos szikláit idézik. Ám a szövegíró, az előszóíró Kurdy Fehér János is megmozgatja a fantáziát. Ő a lobogó egekben Szergej M. Eizenstein film-megoldásait találja meg, a szoboralakokban, a figurális bronzokban pedig a manierizmust. Kurdy Fehér János számos képzőművészeti kiadvány írója most is bravúrosan fogalmaz. A következő gondolatok az ő előszavából, az ő "Budapest- Krstic- filozófiájából" lettek kiemelve, eltulajdonítva, "rövidre vágva". "A kötet képei egy különleges vizuális kutatóakció legjelentősebb felfedezéseit tartalmazzák. Tájak, épületek, tárgyak, terek, látványok, rések és zugok. Rövidre vágva. Mintha egy Budapest-expedíció vizuális kutatási naplóját lapozgatnánk. A város geográfiáját, topográfiáját, logisztikáját feltáró, valamint a múlt tárgyi emlékeit görgető és használó városlakók mindennapi élete elevenedik meg és fonódik egy szubjektív, de tényközléseiben radikálisan következetes narrációba Milorad Krstic képein... Ha a művész vizuális kutatónaplójának nyomvonalát követjük, csak elvétve kapunk rekonstruálható és valóban bejárható útvonalat. Krstic Budapestet leíró grammatikája nem egy félórás vagy órás turistaútvonalból, hanem vizuális kimetszések egymás mellé helyezéséből épül fel. A fizikai valóságukban távol eső városrészek, épületek vagy tárgyak egymásra való reflektálásukban, kölcsönös értelemadásukban építik fel Milorad Krstic kutatási naplóját." És a könyv után ismét Kiscell, Botond összes anyaga látható. Megnyitó Kurdy. V. Flusser szerint, "...a mi fajtánk a szerzett információkat kulturális emlékezetben tárolja, amihez azután a következő nemzedékek is hozzáférhetnek. Botond a kulturális emlékezetet tágítja, szélesíti, hozzáférhetővé teszi, hidat vagy inkább kaput... és könyvet, információt, tehát átjárást hoz létre művészet és az információs társadalom, a virtuális és a valóságos világ között. A Kapu előtt és után számos nagyméretű bronzobjektet "beburkolt", véglegesen lezárt könyvet hegesztett. Véleményem szerint ezek Botond főművei. A könyvet nem láthatjuk, a művész fémbe forrasztotta, vagy betonba öntötte azokat. Súlyos fém-, betonkönyvek jöttek létre. Ismeretlen a héj, a burok tartalma. Csak a műtárgylista sorolja fel a nem látható, trezorba zárt könyveket. Amúgy ezek az objektek a klasszikus kommunikációs közeg, a könyv emlékművei. Ahogyan virtuális emlékművé vált a Kapu, ez történt a könyvvel. Később a Körzőgyárban Milorad Krstic nagyszabású kiállítását rendezte és nyitotta meg Kurdy. És a legnagyobb és legalaposabb Kurdy Fehér János Projekt ismét Kiscellen, Baranyay Levente kiállítása és könyve, vagy inkább tanulmánykötete. A katalógus-könyv egy külön tanulmányt, recenziót megérdemelne. Vicces kiállítás-csalogató. Frissek vagyunk, fiatalok, megnézzük a sivatagot. A kiállítást Ágens és Kurdy nyitotta meg. A lexikon-súlyú könyvhöz, lexikonnyi adatot dolgozott fel Kurdy. Kontinentális áramlatok volt a Baranyai Levente festészetéről szóló könyv címe. Ez egy tudományos írás a kor művészetéről. Vissza a lap tetejére