Gondolatok Gulyás Gyula Kossuth-díjas művészről Jóry Judit írása Gulyás Gyulával való beszélgetés, noha másfél, két óráig tartott, furcsa módon mégis egy dolog, pontosabban egy gondolat körül bolyongott. A meghatározott pontból érdekes és felejthetetlen "oldalgondolatok", sajátos asszociációk ágaztak ki. A nagy lakásában kortárs művészek, barátok képei ikonosztázszerűen borították be a falakat, Hencze, Méhes László (kiemelésképpen) és a többi "nagy" látszanak az ágyak felett, az asztal felett. Mindenütt. És kétségtelen a műteremjelleg. És akkor a szoba közepén lévő asztalhoz ülve -, egy kis kínai hangulat az alátétekkel, csészékkel, s azok szabályos elrendezésével - elkezdődött a beszélgetés. Gyuszi profiként (s a pszihiáterekhez hasonlóan) ellenfényben ült. S bár ez engem először kicsit zavart, róttam a sorokat az ő hártyapapírján. S közben ő percenként felállt, mozgott, rohangált, utánozta az általa emlegetett személyeket, helyzeteket. Valahogy az egész beszélgetés, a már említett pont, a mesterek körül cirkulált. Végül is egy mester, (talán egy apafigura) Vilt Tibor körül. A legelső mester a Vasutas Képzőművész Körben Kirchmayer Károly volt. Ő, a szobrászvezető tanár, az anyagkezelést, az utánzást, a szakmai, mesterségbeli tudást adta át a fiatal művésznek, míg Kling György az erdélyi őserőt, s a szellemi értékeket, a Csepeli Képzőművészeti körben pedig Gádor Emil foglalkozott vele. Gulyás Gyula 1944. június 2-án született Miskolcon. Apja ugyan azon a napon meghalt a szőnyegbombázáskor. (Ha lehetett volna vérátömlesztést adni, életben marad.) Különös módon később kiderült, hogy Vilt Tibor aznap menekített hamis papírokkal hat embert a baráti körükből a feleségével Schaár Erzsébettel együtt Miskolcra. Tehát 1944. június 2. 1971-ben lehívták a művészt Villányba, ahol már egy évvel korábban kiállíthatott. Ott a nagy hasábot kezdte el faragni. Vilt Tibor és Schaár Erzsébet lementek megnézni a művésztelepet. Gulyás persze már látásból ismerte őket, s munkáikat a Székesfehérváron rendezett kiállításukról. "Tudtuk, hogy meg fognak jönni, vártunk nagyon. Korán délután megérkeztek. Vilt csukaszürke öltönyében, olyan volt mint egy hatalmas szöcske. Soha nem láttam nyakkendőben. Ha elegáns akart lenni, fehér garbót vett fel. Egy szirten dolgoztam, a magasról lenézett, s azt mondta: nem tudom mi ez, de nekem nagyon tetszik. Kivette a cigarettát a szájából, s megszólalt: ki vagy te, van kedved velünk eljönni Pécsre?" Két autóval voltak. Átöltözés, autók. Ebéd a Holland nagykövettel, feleségével, később Pilinszky. Sok idő telt el, este lett. Vacsora. Elment az utolsó busz. Vilt kivett a Nádorban egy szobát Gulyásnak. A "kollégának". Másnap a híres pécsi piacon Gyula, aki jól tudott alkudni sokac ingeket szerzett be a feleségeknek. G. azt is mondta, hogy Schaár Erzsébet olyan volt, mint Piaf, kicsi és ledér. Aztán a hollandok hívták, hogy látogassa meg őket, s hozzon magával valamit, amit csinál. Gulyás csinált egy kis bronzszobrot, s azt titokban az Állami Pénzverdében bearanyozta egy barátja közreműködésével, majd egy másik ismerőssel, s egy obskurus férfivel kilopták a szobrot a szigorúan őrzött állami intézményből. Vilték nagy társadalmi életet éltek, mindig volt náluk néhány vendég. Vilt műterme a Várbazárban volt. Gulyás gyakran átjárt hozzá, segített neki, s úgy érezte, hogy a "birodalmi" szobrászok közé került. Vilttel nagy szellemi párbeszédeket folytattak a szobrászatról, a művészetről, az életről. Egyszer újra felbukkant a miskolci háborús történet. A diptichon-történet, az ikertörténet a halálról, a születésről, s a menekítésről. De ezúttal Vilt kezdte a szomorú sztorit az ő szemszögéből. Közben hangosan lecsapta a gyufásdobozt az asztalra. Végül is a két történet fedte egymást. A másik nagy sztori Franké. Kiment a művészhez, Csepelre a panelba. Nagyszerűnek találta a trikoloros utcakövet. A fallikus Monroe tetszett neki, de csodálkozott, hogy Gulyás ki akarja állítani. Mikor megtudta, hogy Hollywoodi express a címe, megnyugodott. Ez nagyszerű mondta és megkönnyebbült. A Petőfi Irodalmi Múzeumban 1974-ben ki lett állítva a kocka. (Beke László és Dr. Németh Lajos nyitották meg a kiállítást. Kiss Éva pedig rendezte, és szervezte.) Hamarosan megjelent Vilt, messziről hallatszott az erős hangja. Egyszer csak kijelentette, hogy csináljanak a Gulyással együtt, közösen egy kiállítást. Persze a fiatal művész döbbenten hallgatta a hírt. Aztán hosszú idő után, sok közös munka után, meghalt Vilt Tibor. Gulyás Gyuszi kapott egy műtermet, de elvesztett egy apát. Johann Wolfgang Goethe írja a Wilhelm Meister vándorévei c. munkájában: "...a szobrászat voltaképpen csupán önmaga legfentebb szintjén hat és nem adja fel, hogy egyszerre legyen méltóságos és igaz." És ismét Goethe egyik levelében... "...nekigyűrkőzni, megragadni, ez a mesterség lényege, ... úgy vélem mit sem ér a művész, míg a keze nem dolgozik plasztikusan." Gulyás Gyula életművét átgondolva, lexikonszócikkét, katalógusait elolvasva, kollégákat meghallgatva egy érdekes művészi pálya bontakozik ki. Az akadémikus képzést nélkülöző, szinte autodidakta fiatalember vidékről feljött a fővárosba, s mint a mesében a királyfi győzött. Szabadiskolákba járt, kacérkodott a művészettel, s hamar Vilt Tibornál landolt. Amúgy a koncept szobrászattól, a konstruktivizmuson, a portrékon és a Marilyn Monroe parafrázisokon keresztül a mediterrán életérzéssel is megismerkedik. Ha elemezni kellene, akkor a bazaltkőhalmok, az utcakövek, "amely a proletárok fegyvere" , a márványtalpazatra helyezett fekete vaskövek, a "terepátalakítások" Gulyás Hard művészetéhez kapcsolhatók, hard művészetéhez tartoznak. Az érzékenyebb portrék a finom Vilt, az érzékeny Kozák, a karikatirisztikus Scheiber és Warhol - amelyek Frank szerint kolorista reliefek - is, átkötést mutatnak az idolhoz, a színes furcsa light objektekhez a Marylin Monroe portréhoz. A Monroe sorozat 25 darab és tíz év munkája. Ezek a darabok egyszerre mutatnak "pop artos elemeket, koncept hatásokat és konstruktivista szerkesztést". Fitz Péter egyik leírásában.: "...a hard edge, minimal art és a koncept alapeszméi nem álltak távol attól, amit a hazai hagyományok folytatása jelentett. Gulyás a hetvenes évek szobrászati neoavantgárdjának is résztvevője volt, ami abból a szempontból lényeges, hogy egyike a szobrászati koncept art kevés hazai képviselőinek." Még meg kellene említeni a gipsz használatát, amely anyag a szobrászatban "átmeneti matéria", bár bizonyos manipulálásokkal egészen érzékeny hatásokat lehet elérni. Különben is a pop art már nem az anyagot "firtatja", hanem annak egyéni vagy szuverén hatását. A bőrszerű felületet a máshonnan ismert maszkok és halotti maszkok is igazolják. (Schaár Erzsébet gipsz figurái (enviromentjei) jelentették az első áttörést, amelyben Gulyás is segédkezett.) Aztán az itáliai hatás, a csigahajú lány - Néray szerint: "ettől a szellemi utazástól már csak egy lépés a rómaiak előtti Itália kultúrájának felszippantása." Tandori Dezső szavai, gondolatai illenének még ehhez a beszélgetés-, és gondolatsorhoz. Tandori Dezső: GULYÁS GYULÁNAK Levágott sarkú utcaköveken üldögélnek a Hitchcock-madarak, farktolluk kakaskodik színesen Marilyn Monroe léptei alatt. Ez már mind a római íveken látszik át. Elmúlik, ami marad. Gyuszi, megírtam nagyon szívesen. Zavartan forgatom a poharat. Drága Öregem, az Isten veled, az Isten velem, Egyebek sincsenek. Vissza a lap tetejére